2016. október 10.

Gondolatok a versenyrendszer és a versenynaptár kapcsolatáról

Laser 4.7 Flottabajnokság 2016
Fotó: Cserta Gábor
A magyar vitorlás versenyrendszer működtetése nagy felelősséggel és komoly koordinációval járó feladat, amelyet a sportág hazai irányító szervezete, a Magyar Vitorlás Szövetség végez. A mai bejegyzésem célja, hogy saját érdeklődési irányomból betekintést nyújtsak a rendszer felépítésébe, és felhívjam a figyelmet néhány, a működés szempontjából érdekes körülményre.
Szoktam mondani, hogy a vitorlázás sport a sportban, hiszen a sokszínűség nyomán minden sportoló a saját motivációjának megfelelő programot végezhet, saját szintjének megfelelő versenyeken vehet részt. Így a különböző nyomvonalak nemzetközi szinten is más-más eseményeken csúcsosodnak: az olimpiai nyomvonal csúcsa természetesen a négyévente megrendezésre kerülő nyári olimpiai játékok, de olyan, más nyomvonalak kiemelt versenyeit is ismerjük, mint a Volvo Ocean Race vagy az Amerika Kupája, stb. Ha a hierarchiát tekintjük, ezeknek az eseményeknek megtaláljuk az egyértelmű felhordó (feeder) versenyeit, így például az olimpiai nyomvonalon a világkupa-sorozatot. És ez csak a jéghegy csúcsa, mert még nem beszéltünk a végtelen sok osztály világ- és kontinensbajnokságairól, a további nemzetközi versenyekről, a nemzeti versenyekről és a hétvégi szabadidő-eseményekről.
Az állami sporttámogatási rendszer erősen olimpia centrikus, azaz a sportszövetségek az olimpiai versenyszámokban vagy az afelé mutató versenyszámokban elért eredmények után kapják a támogatás jelentős részét. Ez alapvetően meghatározza a sportszövetségek stratégiáját és versenyrendszerét. Az előző bekezdésben bemutatott nemzetközi hierarchiát leképezhetjük hazai szintre is. A sokszínűség eredménye, hogy ha illeszkedni kívánunk az olimpia centrikus látásmódba, akkor azoknak az osztályoknak kell erősebb fókuszt biztosítani, amelyek résztvevői a játékoknak, és amelyek ezekre az osztályokra készítik fel a versenyzőket. A sokszínűség fenntartásához emellett persze nem szabad elfeledkezni a kevésbé kompetitív kishajós és a nagyhajós osztályok különböző szintű versenyeiről sem.
A bejegyzés folytatásában szeretném bemutatni a hazai versenyrendszer tényleges felépítését, résztvevőit, és az aktuális tapasztalataimat. Ezek egymásra hatását az alábbi ábra mutatja be.


A versenyrendszer alapvetően az osztályokra vagy hajók csoportjára épül. Ők osztályszövetségekbe tömörülnek, ami az érdekérvényesítési fórumukként szolgál. Nemzetközi osztályok (pláne World Sailing nemzetközi osztályok) esetén a hazai osztályszövetségek a nemzetközi társuk alá sorolódnak be. Az osztályszövetségek kiemelt felelőssége az osztályszabályok karbantartása. A World Sailing nemzetközi osztályok esetén az osztályszabályok minőségét a nemzetközi sportszervezet képzett szakembereket tömörítő bizottságain keresztül garantálja. A további nemzetközi, még inkább a magyar osztályok szabályai a tapasztalatok szerint sajnos sokszor nem megfelelő minőségben szerkesztettek, ami az alkalmazásuknál jelent folyamatos problémát. Pedig létezik ingyenesen hozzáférhető angol nyelvű útmutató és minta is az osztályszabályok elkészítéséhez, ami segítséget nyújt az osztályok számára. A bajt tetézi, hogy a hazai osztályszövetségek a versenyrendszer szempontjából általánosságban gyengén szakmaiak, azaz a felületes szabály- és versenyrendezési ismeretek miatt sokszor nem képesek világosan és megvalósíthatóan megfogalmazni, hogy maguknak milyen és miért olyan versenyeket szeretnének rendeztetni. Az aktív, versenyrendszerben szereplő osztályok számát a nagyhajós környezetben az évenkénti pályázatok eredménye szolgáltatja, a kishajós környezetet a szövetség stratégiailag saját kézben tartja.
A magyar versenyrendszer minden osztály esetében alapvetően kettős fókuszú. Az éves időtávban az Országos Bajnokságok hivatottak értékelni az egyszeri csúcsteljesítményt, a ranglistasorozat pedig az egész évad során nyújtott átlagteljesítményt. Az osztályonkénti ranglistákat általában az Országos Bajnokságon kívüli négy(-öt) ranglistaverseny eredményeinek összegzéseképp számítják. A kiemelt események mellett találunk a versenyrendszerben további versenyeket, amelyek ezeknek a felhordó megmérettetései. Az osztályok száma és ez a formula adja meg azt, hogy a versenyrendszer működtetéséhez évente körülbelül mennyi versenyt kell rendezni.

420 Junior EB a Balaton gyönyörűségével, a Tihanyi Apátsággal
Fotó: Szántó Áron
Versenyek szervezésére a versenyszabályok 89.1 szabályában felsorolt szervezetek jogosultak. Magyar viszonylatban túlnyomórészt szövetségi vagy tagszervezeti (esetleg több tagszervezet általi közös) szervezéseket látunk. Megvannak a bemeneteink, próbáljuk meg hát összeállítani a versenynaptárt… A versenynaptár összeállítása leginkább szokásjogon alapul, az adminisztrációs folyamatok, a hierarchia és a prioritások a szövetségen belül sajnos gyengén transzparensek, ezért itt azt tudom összefoglalni, ami általában történik. A következő évi versenyrendezési szándékokat az MVSZ októberben várja a tagszervezetektől (nem tudom, hogy osztályszövetségeket ezen a ponton megkérdeznek-e). Eddigre az MVSZ, versenyeinek az áhított hierarchiában elfoglalt helyétől függetlenül, már publikálja a saját versenyeinek tervezett dátumait, így azonnali „versenyelőnyhöz” juttatja magát a folyamatban. A tagszervezetek által leadott szándékokat összesítik, és novemberben megkezdődik az öldöklés (… akarom mondani, naptáregyeztetés). A naptárban szereplő események prioritása nem világosan definiált, így a megállapodások kicsikarása, racionális koordináció hiányában, a tagszervezetekre hárul. Szerencsés esetben sikerül kompromisszumot találni, szerencsétlen esetben pedig úgy járunk, mint például az idei szeptember negyedik hétvégéjén: négy helyszínen bajnokságokat, egy helyszínen pedig utánpótlás ranglistaversenyt kellett lebonyolítani. Ehhez persze kevés a tárgyi és a személyi erőforrás is – tapasztaltuk. És amikor azt hinnénk, hogy karácsonyra elcsitulnak a kedélyek, februárban megérkeznek az osztályok, és nekiállnak ranglistaversenyeket válogatni a naptárban. Úgy válogathatnak, hogy a rendező szervezeteket kihagyhatják ebben a folyamatban. A ranglistaversenyek szervezését a szövetség erősebb feltételekhez köti és a rendező szervezettel erről kötelezően aláírandó általános szerződést köt. Azaz a rendező szervezetek úgy kénytelenek magasabb szintű követelményeket teljesíteni, hogy nem is ők vállalták a feladatot. Ezt követően a tavalyi évig minden alkalommal, elnökségi határozattal szentesítették a versenynaptárt. Idén ez valamiért elmaradt… Idén a nyomtatott versenynaptár sem készült el… Idén valamiért az elektronikus versenynaptár a szokottnál többször módosult világos kommunikáció nélkül.

Versenyrendező és versenybíró szakemberek továbbképzése 2016 márciusában
Fotó: Mag Andi
A versenyek helyszíni, szakmai lebonyolítását aztán a tisztségviselő szakemberek (versenyvezetők, pályafelelősök, versenybírók, felszerelés-ellenőrök) végzik. A szakemberképzés alapszabály szerint szövetségi feladat, a szervezeten belül a szakbizottságok próbálják tevékenyen üzemeltetni ezeket a programokat. A versenynaptár megtervezésénél az is fontos szempont kell, hogy legyen, hogy az elérhető szakemberek el tudják látni a tervezett eseményeket. Mivel a képzési ciklusok kétévesek, egyik évről a másikra fizikailag lehetetlen változtatni az elérhető szakemberek számán és minősítési szintjén. A képzések ugyanakkor nem állnak meg a tantermi tanfolyamnál és továbbképzéseknél. A folyamatos képzési program egyik legfontosabb eleme a versenyeken való részvétel és gyakorlatszerzés, amikor a szenior tisztségviselők referenciaigazolásokkal és belső értékelésekkel jelezhetnek vissza a szakbizottságok felé a szakemberek kompetenciáit illetően. Ez indokolja azt, hogy az MVSZ SZMSZ-e szerint az adott szakbizottságok feladata lenne a tisztségviselő szakemberek delegálása a kiemelt versenyekre. Azért csak lenne, mert ez pillanatnyilag abszolút nem működik, pedig a szervezetben egyedül a szakbizottságokban állnak rendelkezésre a szükséges adatok és a kompetencia arra, hogy használható profilokat képezhessünk le ahhoz, hogy kellő rotációval jól képzett közreműködői csapatok legyenek kijelölhetők. Ennek elősegítésére, kb. egy évvel ezelőtt egy nemzetközi mintán alapuló komplett folyamatleírást készítettem, ami a bizottsági véleményezési kör után az elnökségi vita előtt a titkárságon elakadt azzal a magyarázattal, hogy „ez itthon nem fog működni”. Szomorú voltam, mert dolgoztam rajta egy bő hetet, és mert legalább vitázhattunk volna rajta egy jót még akkor is, ha a végén úgy döntünk, hogy dolgozzunk még rajta, mielőtt tovább tudunk lépni vele. Így viszont a szakemberek bizottság profilozása sajnos továbbra is öncélú, és bizottsági tagként nehéz észszerű érvvel bizonyítanunk a szükségességét a szakemberek előtt.


Egy újabb hazai versenyszezon végéhez érkeztünk, ezért a helyzetelemzést követően szeretnék konstruktív javaslatokat is megfogalmazni, hátha úgy tudunk nekifutni a jövő évnek, hogy abból a minden résztvevő, de elsősorban a vitorlázók nyerhessenek.
  1. A versenynaptár összeállítását írott, transzparens folyamat mentén kellene végezni, amiben látszik az események hierarchiája (példa erre: olimpiai és felhordó osztályok nemzetközi eseményei, olimpiai és felhordó osztályok kiemelt versenyei, One Design nagyhajós osztályok kiemelt versenyei, további osztályok kiemelt versenyei, további versenyek, versenyrendszeren kívüli versenyek). Olyan irányelveket kellene megalkotni, amik szereplőktől függetlenül képesek az előforduló konfliktusokat a stratégiának megfelelő koordinációval rendezni. A végleges versenynaptár elfogadásáról – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – határozzon az elnökség, legyen nyomtatott versenynaptár.
  2. A versenyrendszeren belüli és az azon kívüli abszolút szabadidős események (ahol nem feltétlenül kell egyesületi tagság és sportorvosi engedély a nevezéshez) kommunikációja világosan különüljön el, és a szövetség gondoskodjon arról, hogy a médiában a versenyrendszeren belüli eseményeknek adjon prioritást a többivel szemben. Kevés tagszervezet vállalkozik és képes arra, hogy magas szinten megszervezze a versenyrendszert éltető, időnként még anyagilag is veszteséges versenyeket. A rendszer fenntarthatósága miatt ezeket a szervezeteket kiemelten kellene szakmailag, erkölcsileg, és lehetőség szerint anyagilag is támogatni.
  3. A ranglistasorozatok színvonalának és jelentőségének emelése céljából részletesebb kritériumrendszer szerint, szakmai szempontokat figyelembe véve kellene kiválasztani a rendező szervezeteket, akikkel kössön eseményspecifikus szerződést a szövetség. Minden verseny egyedi, ezért egyetlen általános szerződés aláírása teljesen felesleges (ez volt a szakbizottságok egybehangzó véleménye idén tavasszal…), amikor annak a tartalmát más szabályzatok tartalmazhatják. A sorozat egyedülálló versenyeinek konstans színvonala, az azok közötti konzisztencia segítené a versenyzők felkészülését, egységesítené a körülményeket és végeredményben növelné a sorozat komolyságát. A ranglistaversenyek osztályok általi kiválasztása esetén minimális elvárás lenne, hogy az osztályok nyilatkoztassák a rendező szervezetet, hogy vállalja-e a szervezéssel járó ráadás kötelezettségeket.
  4. A MVSZ némileg kényszerűen, de túl sokat vállal a versenyrendszer valódi, versenyek szervezéséből adódó működtetéséből. A kényszerűség abból adódik, hogy jellemzően a kevésbé jövedelmező versenyek szervezéséért nem futnak versenyt a tagszervezetek. Az MVSZ szerepe véleményem szerint akár teljes egészében a koordináció kellene, hogy legyen, a versenyek szervezését elsősorban tagszervezeteknek kellene bonyolítani. (Ügyes koordinációval elérhető lenne az is, hogy a kevésbé jövedelmező események olyan csomagba kerülnek, ami mind szakmailag, mind költségvetésben elbírja azokat.) A szövetség ezt a koncepciót standard dokumentumokkal (versenysorozatok kiírásai, versenyutasításai, versenyrendezési irányelvek, stb.), erős támogató rendszeradminisztrációs háttérrel (pl. nevezés központi bonyolítása), technikai delegálttal és olyan stabil médiakörnyezettel segíthetné, amik révén a tagszervezeteknek is valóban megérné megszervezni a versenyrendszert adó eseményeket. A tisztségviselő szakemberek kiszámítható működése és életútjának biztosítása céljából a kiemelt eseményekre bizonyos arányban a szövetségnek kellene kijelölnie őket. Fontos eleme a folyamatnak a kontrollált minőségbiztosítás, hogy a szerzett tapasztalatok évről-évre felhasználhatók legyenek a fejlesztésre.

Mielőtt szorosabban visszatérek a blog eredeti témájához, a versenyszabályokhoz, a versenyrendezéshez és a bíráskodáshoz, még egy bejegyzéssel jelentkezem, hogy az előzővel együtt egy kerek hármas sorozat jöhessen létre. Ebben újra a nemzetközi tapasztalataimat felhasználva, versenyszervezésről fogok írni olyan szempontból, amik az eddigiekben vázolt víziókat képesek támogatni különös figyelmet szentelve annak, hogy miként tehetjük egymás között és a hétköznapi emberek felé eladhatóbbá a sportágat.

3 megjegyzés:

  1. Kedves Bence!

    Engedd meg, hogy reagáljak és kérdezzek a cikkeddel kapcsolatban.

    "A következő évi versenyrendezési szándékokat az MVSZ októberben várja a tagszervezetektől (nem tudom, hogy osztályszövetségeket ezen a ponton megkérdeznek-e)." - Tudtommal eddig osztályszövetségeket nem vontak be ebbe a kérdésbe.

    "februárban megérkeznek az osztályok, és nekiállnak ranglistaversenyeket válogatni a naptárban. Úgy válogathatnak, hogy a rendező szervezeteket kihagyhatják ebben a folyamatban. A ranglistaversenyek szervezését a szövetség erősebb feltételekhez köti és a rendező szervezettel erről kötelezően aláírandó általános szerződést köt. Azaz a rendező szervezetek úgy kénytelenek magasabb szintű követelményeket teljesíteni, hogy nem is ők vállalták a feladatot." - melyek azok a magasabb szintű feltételek, amelyeknek egy raglista versenynek meg kell felelni? Versenyzőként nem hiszem, hogy észrevettük volna, hogy változás történt pl. egy-egy OD Trophy versenyen mióta az új ranglista rendszert bevezették. Ranglista versenyeket véleményem szerint csak meglévő helyszínnel és dátummal lehet válogatni, mert ekkor tudják eldönteni az osztályban résztvevő egységek, hogy várhatóan részt tudnak/akarnak-e venni az adott versenyen. A ranglista versenyeket feltételezem, hogy sok osztály arra is használja, hogy sikeresen teljesíteni tudja a következő évi osztálystátusz előírást, így koncentrálva az osztály erejét meghatározott számú versenyen való részvételre és az adott verseny osztálybéli színvonalának emelésére.

    Várom válaszod.

    Üdv.P.Martina E770

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Martina!

      Köszönöm a hozzászólásodat.

      A friss tapasztalat szerint idén vannak törekvések arra, hogy az osztályokat is bevonják a naptáregyeztetésbe.

      A ranglistaversenyek szervezéséhez kapcsolódó ráadás követelmények elsősorban olyan adminisztratív kötelezettségek, amik versenyzőként általában nem észrevehetők. A teljesség igénye nélkül ilyenek (forrás: Versenyrendelkezések és szerződéstervezet):
      - a nevezést a VIHAR-ban kell végezni,
      - a verseny tisztségviselőit 45 nappal a verseny előtt jóvá kell hagyatni,
      - a versenyen ellenőrizni kell a hirdetésviselési engedélyek meglétét,
      - a kommunikációs és a reklámanyagokban biztosítani kell az MVSZ megjelenését,
      - a hivatalos társasági eseményekre meg kell hívni az MVSZ egy tisztségviselőjét és az MVSZ reklámhordozóit ki kell helyezni,
      - a verseny végén az eredményeket a VIHAR-ba vissza kell tölteni.

      Talán ez is a gond egyébként, hogy olyan követelményeknek kell megfelelni, amitől a versenyzők nem érzékelik a szolgáltatás javulását.

      A jövő évi versenynaptár összeállítása kapcsán annyit javult a folyamat, hogy az osztályok először a rendező szervezetekhez fognak fordulni a ranglistaversenyek kiválasztásakor.


      Üdvözlettel:
      Bence

      Törlés
  2. Kedves Bence!

    Nagyon köszönöm a válaszod.

    A nagyhajós osztályok további problémája, hogy az MVSZ honlapon feltüntetett ranglista pontszámok véleményünk szerint hibásan szerepelnek, aminek bizonyára több különböző oka is van. A ranglistán történő helyezések nincsenek értékelve, a jó helyezésnek nincsen értéke. Ezek miatt mérsékelt a motiváció a ranglista versenyen való részvételre. A ranglistát a versenyzők nem veszik komolyan. Motiváló lenne, ha az MVSZ valamilyen formában díjazná legalább a ranglista első helyezetteket, mert ez véleményem szerint jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a ranglistaversenyek sorozatának, mint versenysorozat is és nem csak különálló versenyek - értéket adjon.

    Üdvözlettel:
    P.Martina E770

    VálaszTörlés